Ki volt valójában a szódavíz feltalálója?

Még napjainkban is egyetérthetünk abban, hogy hazánkban nincs nyár szódavíz nélkül. Napközben magában frissít a hűsítő pezsgő nedű, és a nap leszálltával pedig egy-egy kiváló magyar bornak adhat új karaktert.

Viszont az sokak számára újdonság lehet, hogy a szódavíz feltalálója – vagy legalábbis a legelső felfedező – valójában nem is magyar. Hogyan lett mégis a szikvíz hungarikum 2013-ban? Ismerd meg a szóda több, mint 250 éves történetét!

Hogyan készül a szódavíz?

Manapság sokszor tévesen minden szénsavas vizet a szódával vesznek egy kalap alá. Ellenben szigorú szabályai vannak annak, hogy mit nevezhetünk szódavíznek. Hiszen egy fröccs sem lehet az igazi buborékos ásványvízzel, nem igaz?

Hazánkban csak olyan terméket lehet szikvíznek nevezni, amit szilikonfejes palackba töltenek. A szódavíz napjainkban úgy készül, hogy az ásványvízen vagy ivóvízen át nagy – jellemzően 6-7 bar – nyomáson szén-dioxidot áramoltatnak át, aminek köszönhetően a szikvíz jóval dúsabb lesz. Míg egy dúsított palackos ásványvíz körülbelül 5-6 gramm a szén-dioxidot tartalmaz literenként, addig a szikvíz 7-8 grammal büszkélkedhet.

Egy kis történelem

Ki a szódavíz feltalálója? Valószínűleg sokan egyből rávágják, hogy Jedlik Ányos. Viszont legtöbb embernek meglepetést okoz, ha azt mondjuk, hogy a magyar úriember előtt már bő fél évszázaddal felfedezték a szódavizet. Ugyanis a szikvíz több, mint 250 éves múltra tekint vissza.

1767-ben kezdett egy angol kémikus kisérletezésbe, hogy szénsavas vizet állítson elő. Joseph Pristly munkája 1772-re érett be, amikor a Királyi Természettudományos Társaság kitüntetésben részesítette a szódavíz feltalálásáért, ami 5 év múlva kereskedelmi forgalomba is került. Bár ekkor még nem szódának hívták.

Kezdeti nehézségek

A szódavíz szabadalmát 1809-ben W. F. Hamilton kaparintotta meg, azonban vállalkozása rövid időn belül csődbe ment. Az eljárás nem volt sem gyors, sem gazdaságos, és a szénsavas víz se volt túl népszerű ekkoriban.

Ezzel párhuzamosan egy svájci üzletember – J.J Schweppe – kidolgozott egy sokkal hatékonyabb módszert a szódavíz előállítására, és megalapította a „Schweppes & Co.” cégét. Néhány éven belül viszont ez a vállalkozás is csődbe ment. Schweppe 1799-ben tovább adott cégen, ami néhány évtizeden belül világhíres lett, és máig nagy népszerűségnek örvend.

A magyarországi szál

Hogy lett végül hungarikum a szikvíz? Ez nagyrészt Jedlik István természettudós áldásos munkájának köszönhető. A későbbi feltaláló 1817-ben lépett be a Szent Benedek rendbe, ahol felvette az Ányos nevet. 1825-ben már a győri fizika tanszéken tanított. Ő volt az első oktató, aki egyetemi katedrán magyar nyelven szólalt meg.

1826-ban dolgozott ki egy új forradalmi módszert a szódavíz előállítására, ami teljesen független volt minden akkoriban alkalmazott eljárástól. Felfedezését a következő években tovább tökéletesítette, míg végül 1830-ban nyilvánosságra nem hozta. Jedlik eljárásának köszönhetően gazdaságosan lehetett nagy mennyiségben előállítani szódavizet.

Ez alapozta meg a szikvíz hatalmas népszerűségét, ami több, mint 150 évig tartott. A 2000-es évek elején jelentek meg a nagy volumenben gyártott, olcsó ásványvizek, amelyek végül a háttérbe szorították a szódavizet.

Jedlik Ányos munkássága

A szódavíz feltalálójának címét ugyan nem adhatjuk oda Jedlik Ányosnak, azonban méltán kiérdemelte, hogy neve egybeolvadjon a népszerű frissítővel, de ez csak egy apró része a magyar feltaláló munkásságának.

Már fiatal korában rendkívül vonzotta az elektromosság, aminek köszönhetően számos korszakalkotó felfedezése járult hozzá a tudományos fejlődéshez. Többek között a villanymotor, a dinamóelv és a galvánelemek megalkotásához adta munkáját.

Tévhitek a szénsavas vízről

A szódavíz népszerűségének az sem kedvez, hogy számtalan tévhit él a szénsavas vízzel szemben. Az egyik ilyen például, hogy savasodást okoz. Ahogy neve sejtetti, valóban egy savasabb vízről van szó. A csapvíz pH értéke 7 körül mozog, míg a szódavíz pH értéke sokszor 3-4 között van.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy káros lenne. Ugyanis elfogyasztott ételeinknek elhanyagolható szerepe van testünk pH egyensúlyára. Ezt a tévhitet a lúgosító diéták hívták életre, amiknek vajmi kevés valóságalapja van. Ha szeretnél többet megtudni a lúgos víz mítoszáról, kattints a linkre!

Forrás: https://www.montiviz.hu/hu/hirek/szodaviz-feltalaloja